Cserépfalu Egertől 22 km-re keletre, a Hór-patak völgyében fekszik. A település első okleveles említése 1248-ban történt Charep névalakban, jóllehet története a XII. század elejéig nyomon követhető. A XIII. század elején már Katapán egri püspök tulajdona lett, akinek a halálával a birtok a püspökségre szállt. Nagy Lajostól (vagy Károly Róberttől) már királyi birtokként tartják számon. Árpád-kori templomáról 1332-ben kelt okiratban olvashatunk először. Az Anjou-korban épült Cserépvárát még Zsigmond idején is királyi várként tartják számon. 1443-ban I. Ulászló Berzeviczi Pohárnok Istvánt iktatja a Cserépvára és a falu birtokába, amely 1462-ben bekövetkezett halálával a Rozgonyiak kezére szállt. 1495-ben a falu birtokosa már Hédervári Ferenc, 1523-ban pedig II. Lajos a Báthoryak kezébe adja. A Báthoryak nyomán Cserép lakói valószínű már az 1560-as évektől áttértek a református hitre. Eger eleste után, 1596-ban Cserépvára ellenállás nélkül, bár csak időlegesen került török kezére. A XVII–XVIII. században a földesúr személye gyorsan változott.  A bedegi Nyáriak után Homonnai-Drugeth Zsigmond és felesége Eszterházy Mária birtokolta. Őt követte az Orlik család, majd a L’Hullier, a Forgách és az Eszterházy család.   Az egri püspök Szalai Barkóczy Ferenc 1753-ban szerette volna visszaszerezni Cserépfalut, kísérlete azonban csődöt mondott. A XIX. század elején már Dessewffi Ferenc a földesúr. Halálával az uradalom a koronára szállt, majd hitbizománnyá válásával először a Koháryaké, majd Szász-Coburg Gothai hercegi uradalom lett egészen 1945-ig.

A település az ország leghosszabb hegyvidéki völgyének kapujában, a Hór-völgy bejáratánál fekszik. A környék már az őskortól kezdve lakott volt, ennek a bizonyítéka – a magyarországi őskőkorkutatás egyik legfontosabb régészeti lelőhelye – a völgy elején található, 1982 óta fokozottan védett Suba-lyuk barlang, ahol 1932-ben egy felnőtt nő és egy hároméves gyermek csontvázmaradványait tárták fel. A csontok alapján a leletek a kihalt neandervölgyi embertani típushoz sorolhatóak és 60–70 ezer évesek. A faluban állandó kiállításon, a Suba-lyuk múzeumban ismerkedhetünk meg a feltárás körülményeivel, a barlang régészeti jelentőségével, az itt talált kőeszközök és csontok első számú másolatával és a neandervölgyi emberek életkörülményeivel. Jelentősek a település környékének őskori régészeti leletei is.  A falutól  észak-északkeletre kb. 2 km-re  emelkedő Mész-tetőn késő bronzkori, kora vaskori telep (Kyjatice-kultúra) sáncai láthatóak. A Mész-tető alatt, attól északra fekvő Hidegkút-laposa-völgyben lévő homokbányában bronzkori telepre utaló cserepeket, őrlőköveket, paticsot találtak. Továbbá ebből a völgyből a népvándorlás korából származó cserepek is előkerültek.

A Hór-völgy fölé kiugró egyik keskeny, sziklás gerinc végén állt egykoron az Ódorvár. Építésének és pusztulásának ideje és körülményei ismeretlenek, egyetlen okleveles említése 1351-bol való. A váralapozás a déli oldalon, hosszú szakaszon még ma is áll. A romokról csodálatos kilátás nyílik a Dél-Bükk hegyláncaira, a Bükkalja dombsoraira, falvaira. A vár oldalában 494 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik az 1971-ben bontással feltárt Hajnóczy-barlang.  A cseppkövekben igen gazdag barlangot 1982-ben fokozott védelem alá helyezték. Csak engedéllyel és megfelelő felszereléssel látogatható. A Hór-völgy Ódorvár alatt elterülő tisztásán áll az Oszlai tájház, ahol az erdőt gondozó erdészek sajátos életét, tevékenységét, a mindennapos használati eszközeiket ismerhetjük meg.

Cserépfaluban és környékén a Bükkalja kőkultúrájának valamennyi emlékével találkozhatunk, ha végigjárjuk az Ördögtorony tanösvényt. A falutól északkeletre található Mész-tető délnyugati oldalában, a plató pereme alatt néhány tufakúp magasodik.   Ezek egyike az Ördögtoronynak nevezett kaptárkő, amelyről a tanösvény a nevét kapta. A kúpon három darab kaptárfülke található. A tufakúp tőszomszédságában két érdekes földtani képződmény: a Mész-patak szurdoka, valamint az úgynevezett Túrbucka található, amely ignimbritből álló kőoszlopairól nevezetes.

Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején  Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak. A Berezdi sétány felett emelkedik a Millenniumi kilátó. A kilátót Csete György Kossuth-díjas építész tervezte, amelynek formája egy kaptárkőre emlékeztet, s az ablakok képezik a fülkéket. Apró nyílásai a Göncölszekér csillagképét formázzák. A dácittufa tömbökből épült kilátóba beillesztett régi faragott kövekkel az egykori cserépi kőfaragóknak állítanak emléket.

Cserépfaluban több pincesort tartanak számon,  melyek eredeti népi stílusban épültek és napjainkban is így újítódnak fel. Közülük a berezdaljait, ahol három pincesor sorakozik egymás fölött a lejtőn, akár pincefalunak is nevezhetjük.  A különlegesen kiképzett, faragott, festett pincék közül a leglátványosabb is a berezdaljai pincesoron található. Az alsó sor közepén lévő, takaros külsejű a Gacsó-féle pince két hosszú falán életnagyságú, állig felfegyverzett, első világháborús honvédek sorakoznak. Néhai idős Gacsó András és Apostol Sándor 1925 és 1928 között minden szabadidejét e szobrok faragásával töltötte el. Itt található Derda László pincéje is (bor-kápolna), ahol a falon bibliai jelenetek vannak a kőbe vésve. A pincesor harmadik soráról megközelítjük a Berezdi sétány északi végénél található Kőporost (Nótaaréna) is, ahol nyaranta zenés programokkal várják a vendégeket. A hely nem más, mint egy kétszintes mesterséges tufabarlang. Az innen kinyert „kőport” súrolóporként használták a helyiek, de jutott belőle a piacra is.

A falu utcáin számos eredeti állapotú, tornácos parasztházban gyönyörködhetünk. A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet. 1936-ban Budapesten megalapította a Cserépfalvi Könyvkiadót. Barátjának mondhatta Radnóti Miklóst, Szabó Zoltánt, Kovács Imrét és Faludy Györgyöt is. A szülői ház helyén álló emlékszoba hitelesen mutatja be a legendás könyvkiadó életét. Cserépfalvi Imre születésének 100. évfordulójára készült 2000-ben Pauer Gyula  Munkácsy-díjas szobrász alkotása,  a Művelődési Ház előtt felállított Cserépfalvi Emlékoszlop. Érdemes még megtekinti Szegedy Barnáné saját hímzéseiből készült kiállítását a Kossuth L. u. 35. szám alatt és a Kossuth L. u. 100. szám alatt található Art Galériát, ahol festmények és kerámiák tekinthetőek meg.

Art Galéria és Fazekas ház

A galéria a fazekas műhellyel és a műteremmel együtt a falu egyik legszebb parasztházában a Kossuth út 100. szám alatt működik.
A galériában Makó Lívia által a környék legszebb tájait megörökítő olajfestmények, tájképek, csendéletek műtermi áron, és leánya Fehérvári Erika kerámiái és fazekas termékei 100 Ft-tól 15000 Ft-ig terjedő áron vásárolhatók meg.
A kerámiák és fazekas termékek között a népi fazekasság hagyományos termékein túl a mai kort jellemző kerámiai tárgyak is megtalálhatók.
Előzetes egyeztetés alapján fazekas bemutatót is tartanak.
A galéria látogatása ingyenes, azokat is szívesen látják, akik vásárolni nem kívánnak.
Ha többet akar tudni e témáról, keresse fel az „artgaleriacserepfalu.hu” honlapot, mely úgy is lehetséges, hogy e lap alján rákattint az Art Galéria ikonjára.

  A település 54 méter magas, neogótikus stílusú 1300 ülőhelyes temploma Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legmagasabb református temploma. 1898-ban épült, az 1000 éves millenniumi évfordulóra. Szószéke és papi széke a XVIII. századból való.

A Mész-tető melletti Cserépi-legelőn és a Hideg-kút laposán a több száz éves cser, illetve kocsánytalan tölgyekkel díszlő fás legelőn a legeltetés, makkoltatás megszűnésével elindult cserjésedés, beerdősülés visszaszorítását a természetvédelmi kezelő Bükki Nemzeti Park Igazgatóság végzi. A területek karbantartását az utóbbi években magyar szürke marhák legeltetésével egy helyi vállalkozó is segíti.

Forrás: http://bukkalja.com

Számtalan, egyedi természeti, kulturális, építészeti látnivalóink csokorba fűzve, szervezett formában is megnézhetőek a Faluséta, Ördögtorony tanösvény, vagy a híres pince-, bor- és nótatúrája keretében.
Kiállítóhelyeink (Subalyuk-Múzeum, Cserépfalvi Imre emlékszoba, Gazdaház) 05.01-09.30 között keddtől szombatig vannak nyitva. Tárlatvezető a Subalyuk-Múzeumban, itt lehet prospektusokat, ajándéktárgyakat is vásárolni. Oszlai tájház fenti időszakban szerdán és szombaton látogatható. Látnivalóinkhoz információs útmutató táblák segítségével is eljuthatunk.

Faluséta a település természeti, építészeti, kulturális látnivalóihoz (2-3 óra , 3 km)

1. Subalyuk Múzeum: A Neandervölgyi ősember világhírű leletének I.számú másolatai és eredeti leletek is itt láthatók.
2. Gazdaház: XX. század eleje – közepe középbirtokos család háza, berendezései.
3. Art Galéria: Fehérváriné Makó Lívia festményei és lánya kerámiái nézhetők, vásárolhatók.
4.„Kisamerika” barlanglakások: szegény családok lakóhelye az 1920-as évekből. Nevét a református gúnyolásból kapta.
5.Millenniumi Kilátó: Csete György Kossuth-díjas építész által tervezett kaptárkő ihletésű kilátó.
6.Berezdi sétány: rekultivált kőbánya, panoráma.
7.Kőporlyuk: kétszintes mesterséges tufabarlang, ma már NÓTAARÉNA.
8.A híres Berezdi háromsoros pincesor, faszobrokkal.
9.Emlékművek a Főtéren (Honfoglalási, 1848/49-es, Gomba-fa)
10.Pincelátogatás(ok) a Pásti Pincesor pincéinél (díszes pincék), Borpajtánál.

Ördögtorony tanösvény 21 állomása 8 km-en a Faluséta állomásain kívül kibővül többek között az
Ördögtorony: kaptárkő, kultikus hely vagy méhészkedés?
Subalyuk: a világhírű barlang a Neandervölgyi-ősember leletekkel
látnivalókkal.

Egész napos kirándulóknak fentiek még kiegészülhetnek az
Ódor-várrom: Dél-Bükk legszebb kilátása
Oszlai tájház: Gyönyörű helyen, gyönyörű tájház
Szürkemarhák: tavasztól-télig a Hidegkút-laposa legelőn
Cserépfalvi Imre emlékszoba,emlékoszlop: leghíresebb szülöttünk, a híres könyvkiadó emlékére.
Hímzéskiállítás: Szegedy Barnáné, Malvinka néni saját munkáiból.

Borkedvelőknek!
Ajánljuk a „Nyitott pincék, tele poharak, üres hordók” pince-, bor- és nótatúrát, 4 pincesor, 4-7 pincében, 8-12 féle bor kóstolója, kérésre harmonikazenével, népi étekkel.
Pincéről pincére, a gazda és borai humoros bemutatása, kóstolója után az ismert nóta mintájára, a szlogen nótára, „ez a nóta, nóta körbejár, ez a túra egy újabb pincére rátalál….”, túravezető ivótülkét kiissza, feje fölé csöpögteti, majd a következő pince irányába mutatva indulunk egy újabb pince meghódítására. A túrához elvihető „logó”-s pohár is tartozik.

Berezdi Pincesor
1.Gacsó Pince: 1925 és 1928 között faragták a hat állig felfegyverzett I.világháborús kőkatonát.
2.Derda Pince: a bor kápolnája
3.Kilátós Pince: Pincétől a kilátásig
4.Nagy Pince: többágú pince
5.Kerékgyártó Pince: hagyományos pince, borok
6.Kompa Pince: hangulatos pince, remek borok

Csecslápa pincesor
6.Dósa Pince: érdekessége, hogy nem faragva, hanem vakolatból van kialakítva a nagy Magyarország, a címer angyalokkal és állítólag a pincetulajdonos házaspár nagyapjai koccintás közben.